Most egy vegyes megítélésű növényfaj következik: a fehér akác /Robinia pseudoacacia/

Nyilván sokan tudják, hogy az akác bár meghonosodott nálunk, de nem őshonos faj. A magyar fólklór szereti ugyan /Akácos út, stb/, de észak-amerikai származású. A XVII-XVIII. Században hozták be Magyarországra, az alföldi futóhomok megkötésére, amire kiválóan alkalmas.

Azt írtam, vegyes megítélésű. Sok a pozitívum és negatívum is vele kapcsolatban.

Kezdve a jóval:

1. megköti a laza talajt
2. virágja elsőrangú mézet ad
3. virágja ehető és gyógyhatású
4. egyéb részei is gyógyhatással bírnak /adagolására figyelni kell, mert mérgező anyagokat tartalmaz/
5. fája jól felhasználható ipari célokra
6. fája jó tűzifa

A rossz:

1. mérgező anyagokat tartalmaz a virágon kívül minden részében /toxikus fehérjék/.
2. ha megszúr a tüskéje, könnyen beletörhet, fájdalmat okoz és ha mélyre hatol, nehéz kiszedni
3. gyomosít. Saját tapasztalatból tudom, hogy ha kivágok egy fát, a tönkjét rendszeresen meg kell tisztítani a kinövő hajtásoktól. Ha ezt nem tesszük meg 1-2 éven belül szép kis fává nő.
4. tarackoló jellegű gyökérzete van, mely nagy területet képes behálózni. A fa kivágása esetén ezekből teljesen váratlan helyeken /messze az eredeti helyétől/ kihajt.
5. kizsigereli a talajt, teljesen terméketlenné teszi.
6. nem marad meg alatta egyéb növény, mivel gyökere olyan anyagokat termel, melyek gátolják az egyéb fajok növekedését /allelopátia/. Nem marad meg alatta semmi, csak a zamatos turboly és a nagy csalán. Ezeken kívül minden egyéb kis növésű, elkorcsosult formában.

Következzen néhány információ a fehér akácról és felhasználásáról.

Hatóanyagai

Robinin- és akaciin glikozidok, robigenin-kámfor, illóolaj /heliotropin, linalool/, flavon-glikozidok.

Gyökere vörös festékanyagot, virága illóolajat tartalmaz.

Kérgében, magjában lektinek, robin vannak.

Elterjedési területe

Délkelet-USA. Egyébként kozmopolita fajnak tekinthető /világszerte elterjedt/

Jó vízelvezetésű talajok növénye.

Felhasználható részei

Virág, gyökér, fa, mag, kéreg, illóolaj.

Gyógyászati hatása, felhasználása

Görcsoldó, gyomorsavat csökkentő, enyhe hashajtó, köhögéscsillapító.

Köhögés elleni keverékekben, túlzott gyomorsavtermelés, gyomorpanaszok ellen alkalmazható.

Kérgének főzete mérgező, hashajtó, sok gyomorsav, székrekedés, gyomor-, bélfekély ellen, kínafakéreg helyett lázcsillapításra használják.

A virágából készült tea és méze köhögéscsillapító, görcsoldó, gyomorsavképződést gátló, enyhe hashajtó, ízjavító hatású.

Magja pörkölve kávépótszer.

A homeopátia migrén, hasmenés és arcidegzsába ellen adja.

Vigyázat:

Kérgét óvatosan kell használni, mert robin és fazin nevű mérgező fehérjéket tartalmaz.

Magja, kérge lektint tartalmaz, ami szintén mérgező.

Az ember mindennapi élete során gyakran találkozhat gyomnövényekkel. Ezeket ha kertünk van vagy nagyobb területünk, ahol valamilyen növényt termesztünk elpusztítjuk, mint feleslegest, haszontalant.

Pedig ezek közül a növények közül sok a gyógynövény, melyek igen sokféle betegség ellen felhasználhatóak.

Most induló sorozatomban megpróbálom őket összegyűjteni és megismertetni az olvasókkal.

Elsőként jöjjön a gabonatáblák jellemző gyomnövény, mely valósággal pirora festi a búzatáblát:

Vetési pipacs /Papaver rhoeas/

Hatóanyagai

Teje izokinolin-alkaloidokat /readin, mekocianin, cianin/, antocián-glikozidokat, nyálkaanyagot, mézgát, alkoholban és vízben oldódó festékanyagot, nem mérgező alkaloidokat /rhoeadin/, rhoeadinsavat tartalmaz.

Nincs benne ópium alkaloid.

Elterjedési területe

Földközi-tenger medencéje, Közép-Európa. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek. Főleg az őszi vetésű, nyáron virágzó, termő növények közt fordul elő.

Életformája: áttelelő egyéves.

Felhasználható részei

Virág.

Gyógyászati hatása, felhasználása

Köhögéscsillapító, enyhe nyugtató, nyálkaoldó, fájdalomcsillapító, altató. Teakeverékekben alkalmazzák, dísztő értékű is.

Mellteák része.

Szirma hurutoldó, forrázata csillapító, görcsoldó.

A szirmokból készült szirupot gyerekeknek adják köhögés, rekedtség, nyugtalanság ellen.

Szem- és torokgyulladás kezelésére öblögetőszer.

A homeopátia nyugtalanság, idegesség, belső szervi görcsök ellen adja.

Vigyázat:

Friss hajtása a gyerekek számára mérgező lehet.

Gyógynövények gyűjtése

Ha valaki érez magában elszántságot, kedvet és hajlandó a természetben időzni, saját maga is begyűjtheti a gyógynövényeket.

Pár dologra azonban figyelni kell:

1. Pontosan ismerni kell az adott növényt, amit gyűjteni akarunk. Tudni kell róluk, melyik részüket mikor kell szedni, hogyan kell gyűjteni, hogyan kell szárítani, kezelni, tárolni. Tudni kell, hogy néznek ki, mikor virágoznak, teremnek, hogy a hozzájuk hasonló rokon fajoktól meg tudjuk őket különböztetni. A fajok összetévesztése egyes esetekben súlyos mérgezésekhez vezethet. Pld. Medvehagyma összetévesztése gyöngyvirággal, stb. A növény életciklusának ismeretével sok tévedés elkerülhető.
2. Mindig csak annyi növényt szedjünk, amennyire szükségünk van. Ne pusztítsuk ki az adott helyen talált összes egyedet. Részben, mert legközelebb ott már nem jutunk anyaghoz, másrészt ha túl sok növényt szedünk lehet, hogy nem tudjuk megfelelően szárítani, tárolni a nagy mennyiséget, így az tönkremegy. Ha nem kell rendszseresen használni a növényt, akkor a hosszan tárolt anyag minősége csökkenni fog, nem fejti ki a kívánt hatást, esetleg mérgező anyagok is felhalmozódhatnak bennük. Ha mindig csak keveset szedünk, az rákényszerít minket arra, hogy rendszeresen kimenjünk a természetbe, ami testmozgást és friss levegőn létet eredményez. Ez a két dolog hozzájárul egészségünk és jó erőnlétünk megőrzéséhez.
3. Természetvédelmi oltalom alatt álló területen ne szedjünk növényt.
4. Ha a növény föld feletti részét szedjük, egy növényről csak 1-2 szárat szedjünk, így biztosítva a növény életben maradását.
5. Védett növényt ne szedjünk.
6. Talaj- és levegőszennyezettségtől mentes helyen gyűjtsünk. Ne szedjünk növényt ipari terület, út, mezőgazdasági művelés alatt álló terület, szemétlerakó, hígtrágyalerakó mellett.
7. A növényállományt gyűjtés közben kíméljük. Ha fáról vagy bokorról szedünk levelet, virágot vagy termést, ne törjük le az ágakat. Ne szedjük ki gyökerestől a növényt, ha csak a föld feletti részeire van szükségünk.
8. Segítsük a növények elszaporodását azzal, hogy megfelelő helyen szétszórjuk a magját.
9. Mivel a növényeknek nem mindegyik része tartalmaz hatóanyagot vagy különböző hatóanyagot tartalmaznak egyes részeik, ne keverjük egymással a leszedett különböző növényi részeket. /pl. gyökeret a levéllel/

Folytatása következik.

Onwuegbu /régebben: Keresztényi/ Violetta vagyok, kertészmérnök /gyógy- és aromanövények szak/ és szántóföldi növénytermesztő- és növényvédelmi technikus, alapfokú gombaszakértő.

Kb. 35 éve foglalkozom gyógy-, fűszernövényekkel és gombákkal, azt hiszem, hogy eléggé alapos tudással rendelkezem ahhoz,hogy blogoljak és ismeretet adjak annak, akit ez érdekel.

Blogom természetesen a fentiekről szól majd. Ez egy eléggé nagy témakör: élőhely, elterjedés, kémiai hatóanyagok, felhasználás, különféle szempontok szerinti csoportosítás, gyógyászati hatás, stb.

Olvassa mindenki és használja a tudást sikerrel!

Ha valakinek építő jellegű kritikája van, nem jelent problémát, ha megírja nekem. Ha nem tudok valamit, azt el tudom ismerni és tanulni is tudok másoktól /még mindig/

Kérem, írják meg ha valami érdekli Önöket, javasoljanak témakört, amiről írhatok.

Most így elsőre olyan témáról szeretnék írni, ami régóta kikívánkozik belőlem.

Nemrég olvastam egy megosztott írományt a facebook-on egy növényről a cukorbetegség ellen.

A szerző a fehér és fekete eperfáról szeretett volna értekezni, de volt pár probléma.

A magam részéről elvárom: ha valaki szakmai szöveget ír /főleg, ha az az emberi egészséget célozza meg/, írjon szakszerűen. Persze nem gondolok itt arra, hogy doktori értekezést kell írni, hiszen rendszerint nem kollégák számára készülnek ezek a könyvek, cikkek, hanem szakmán kívülieknek /akiknek köznyelvi szavakkal érdemes fogalmazni/

DE: legyen az iromány szakmailag korrekt.

Az említett cikkel az volt a baj, hogy a szerző nem eperfáról írt, ami a növény hivatalos magyar neve, hanem szederről /mégcsak nem is szederfáról/, ahogy főleg a fekete eperfát szokták hívni az ország egyes részein.

Lehet, hogy máshol más népies neve van a növénynek.

TEHÁT: ha szakmai szöveget írunk, kéretik a hivatalos magyar nevet használni és lehetőleg a tudományos /szokták latin névként is említeni/ nevet is. A tudományos név ugyanis teljesen egyértelművé teszi, hogy melyik növényről van szó. /Ha beírjuk a netes keresőbe a tudományos nevet, kiadja a magyar nevet/.

Ez az eset szerencsére nem súlyos tévedés, de olvastam már nyomtatott könyvben ennél durvább tévesztést is, ami veszélyes volt. /Ha összekeverhetővé tesszük  megtévesztő leírásunkkal a mérgező növényt a nem mérgezővel, azzal súlyos esetben halált is okozhatunk/

Ide kívánkozik 3 féle növény nevének és hovatartozásának tisztázása, melyeket a köznyelv előszerettel kever.

1. szeder fajok: ezek a növények földön kúszó évelő /2 évnél hosszabb életű/ növények vagy bokrok. Közeli rokonai a málnának. Gyümölcsük olyan, mint a málnáé, de nem piros, hanem világos vagy sötét kék és az íze is más. Tudományos nevük: Rubus species. A rózsafélék /Rosaceae/ családjába tartoznak. /Mint pl. az alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, mandula, kökény, rózsa, stb/.
2. eper fajok: ezek a növények fák, magasra és terebélyesre tudnak nőni, ha lehetőségük van rá. Gyorsan nőnek. Ezek azok a növények, melyek levelével Kínában a selyemhernyókat etetik. Nálunk a fekete és a fehér eper /fa/ él. Termésük ehető, fehér, bordó vagy majdnem fekete színű. Tudományos nevük: Morus alba és Morus nigra, az eperfafélék /Moraceae/családjába tartoznak.
3. szamóca fajok: lágyszárú, évelő növények. Termésük általában piros, zamatos. A vad fajok gyümölcse kicsi, de erősebb ízanyagaik vannak, mint a termesztetteknek. A termesztett fajt szokta a népnyelv földi epernek hívni. Tudományos nevük: Fragaria species. A rózsafélék /Rosaceae/ családjába sorolhatók.

Kezdetnek ennyi. Nemsokára jelentkezem egy új témával.